Szereztem egy sebet.
Ott tátongott a lapockámon. Hátrafordultam, láttam, s éreztem, ahogy egy jó darabig folyt belőle a vörös életjel. Lefertőtlenítettem, aztán hagytam hagy legyen úgy, ahogy van.
Ma újra hátrafordultam, s heg maradt utána.
Már a részemmé vált. Velem van minden pillanatban,megváltoztam általa. Nem jó s nem rossz. Csak van.
Vérvörös patak,
hűlt helye a testemen.
Hegesedik már.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése